A fenntartó az oktatás személyi feltételeinek megteremtésénél az egykori „tudós tanárok” státuszát és nimbuszát visszaállító tantestületet alakít, s az iskolán belül gondoskodik a klasszikus tanári attikád újratermeléséről, s annak konvenció-szerű továbbéléséről.

A SPIC tanulóinak ugyan úgy teljesíteniük kell azokat a központi követelményeket, melyeket az állam kötelezően ír elő a különböző iskolatípusokra. Ez igen fontos szempont, mert az ide járó gyerekek nem kerülhetnek e téren hátrányba a hagyományos állami, önkormányzati iskolákba járókkal szemben.

Ugyanakkor jelentős különbség, hogy a SPIC- ben szerzett tudás adottságokon, képességeken, érdeklődés és hajlam alapján determinált, illetve készség- és jártasság szinten funkcionáló tartós és alkalmazható, azaz valós tudás.

Az intézmény új alapokra helyezi a tanulói ismeretszerzés módját és technikáját.

Az életkori sajátosságokhoz, illetve az adott iskolai szakasz ismeretanyag tartalmához és didaktikai céljaihoz igazítva tanulási technikákat is tanulnak a gyerekek.

Ennek kapcsán a mechanikus adatbázist termelő „tölcsérező” módszer, a lexikális ismeretekre alapozó pedagógiai szándék helyet a kreatív, az összefüggéseket meglátó és alkalmazó képességek kialakítására, az ilyen jellegű tudás megteremtésére törekszik.

Ezt pedagógiai szakaszonként (1-4 évf., 5-8 évf. és 9-12/13 évf.) más- más technikával, módszerekkel és didaktikai célokkal végzi, mert tekintettel van a gyerek életkori helyzetéből adódó sajátosságokra.

Nem osztályozzuk a magatartást, a szorgalmat és a készségtantárgyakat. Helyette kiemelt feladatnak tekintjük a tanulók pszichológiai- pedagógiai- antropológiai megfigyelését és értékelő elemzését, folyamatos, 4, 8, 12 éven át tartó „feltérképezését”, gondozását. Ezt az iskola Nevelési Tanácsadó és Pályaválasztási Tanácsadó intézményei, illetve Logopédiai Szolgálata végzi, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, logopédusok és orvosok közreműködésével, az osztálytanítók, a tanárok és a szülők bevonásával.

A „személyiség- térkép”, azaz a tudományos igényű megfigyelés, értékelés és gondozás segítséget nyújt:

-         az önkép megtalálásához, a gyermeki személyiség fejlődése során adódó problémák leküzdéséhez

-         az orientációhoz, a továbbtanulási és pályaválasztási nehézségek áthidalásához,

-         a tanuló személyiség kibontakozásához, a tehetség, az egyéni képességek, adottságok, érdeklődés és irányultság vizsgálatához és stressz-mentes érvényesüléséhez

-         a speciálisan egyedi pedagógiai bánásmód, a szükséges technikák és módszerek megválasztásához

-         a tanuló önmagához és a követelményszinthez viszonyított teljesítményének értékeléséhez

Az alapfokú művészeti oktatás szerves beépítése az általános iskola és a középiskola pedagógiai programjába.

Nem csak azt a tanulót tekintjük értékesnek, a társadalom számára fontosnak, aki a közismereti tárgyakban rendelkezik jó adottságokkal, hanem azt is, aki például a művészetek iránt érdeklődik, azok valamelyikében tehetséges. Nincs tehát „beskatulyázás”, minden érték, minden gyerek azonos súllyal bír.

Mindenek fölött álló elvként kezeljük a gyermeki lélek óvását, a személyiség harmonikus, stressz-mentes fejlesztését, melyet

-         a szükségtelen méretű és hasznosíthatatlan ismeretanyag radikális csökkentésével

-         a káros hatású teljesítménykényszer kiiktatásával (4 évre elosztott követelményszint!)

-         sikerélmény-orientált pedagógiai módszerek, technikák bevezetésével, az e célt szolgáló foglalkozási formák és ismeretanyag-tartalmak alkalmazása

révén kívánunk elérni.

Az egyéni képességekre, adottságokra és érdeklődésre tekintettel a gyerekek teljesítményét nem csak a központi követelményekhez, hanem önmagukhoz, saját képességeikhez is mérjük

Arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit tud a gyerek és nem arra, hogy mit nem.

Hitvallásunk szerint a gyermeki személyiséget sikerélményeken keresztül kell fejleszteni, csak így lehet eredményes.

Nem baj az, ha a gyerek jól érzi magát az iskolában, a társadalomban, az életben.

Intézményünk nem csak formálisan tesz eleget a társadalmi-iskolahasználói igényeknek.

Nem sikkad el a gyermeki személyiség differenciált gondozása, a minőségi társadalom építése, hisz többek között:

-Tisztában vagyunk az individuális képzés, személyiségfejlesztés társadalmi hatásával, a kér rendszer összefüggéseivel, a pedagógiai folyamat társadalmi- gazdasági- szociológiai vetületeivel.

-Tekintettel vagyunk a gyermekek életkori sajátosságaiból fakadó anatómiai-pszichológiai jellemzőkre, melyek alapján „beállítható” a tanulók terhelési-pihenési indexe, azaz az optimális igénybevétel mértéke és ütemezése.

-A megértés- rögzítés- alkalmazás hármasának természetes érvényesülése érdekében a tanulási folyamat során, figyelembe vesszük az egyéni képességeket és adottságokat. Ez első sorban gyermek életkori sajátosságainak megfelelő nyugodt, lassú, biztonságos haladási ütem alkalmazásával érhető el. E megoldással az ismeretanyag tartalom bizonyos elemeinek átcsoportosítására kerül sor- magasabb évfolyamokra. Így az értelmi fejlettség magasabb fokán a követelményszint teljesítése zökkenőmentesen történik.

Tehát lassú, nyugodt haladási ütem érvényesülése érdekében az egyes évfolyamokra előírt ismeretanyag mennyiség elsajátításának és a követelményszint teljesítésének határideje nem az egyes évfolyamok végére, hanem az u.n. pedagógiai etapok végére kerül. A pedagógiai etapok: - 1-4 évfolyam

            - 5-8 évfolyam

               - 9-12. évfolyam

-az ismeretanyag tartalom bizonyos elemeinek átcsoportosítása magasabb évfolyamokra az ismeretek egymásra épülésének jobb megvalósítását is lehetővé teszi

-kimaradnak azon ismeretanyag tartalmak, melyek korszerűtlenek, értelmetlenül terhelik a gyereket, és fölöslegesen kötnek le energiát, azaz összességben kárt okoznak

-a tanárblokki rendszer révén (tantárgyi koncentráció) beépülhetnek a tanmenetbe olyan ismeretanyag tartalmak, melyek az iskola és a társadalom egymásra épülését szolgálják, melyek a tanulók iskolában szerzett tudásának, készségeinek valós, életszerű közegben történő alkalmazását segítik.

-a minimálisra kell csökkenteni a tanmenetben a személyiség fejlődését nem szolgáló, a társadalmi viszonyok között alkalmazhatatlan ismeretet nyújtó témák körét, csökkentve ezáltal a tanulók értelmetlen túlterhelését

-ugyanakkor a kötelezően választandó, illetve a tanítási órán kívül foglalkozási keretek között a tanulói tehetség, illetve érdeklődés alapján többlet-tartalmak vonhatók be, más tantárgyi modulok tárgyköreiből. (pl: etika, állampolgári ismeretek, egészségtani ismeretek, viselkedéskultúra, beszédtechnika, stb.)

-lehetőséget teremtünk az önismereti folyamat megvalósulására, az adottságok, képességek sokszintű kipróbálására, azaz a valódi „én” megtalálására és felépítésére, a felnőtt kori társadalomba történő zökkenőmentes belépésre.

-tekintettel vagyunk a gyermekek sokszínűségére, arra a genetikai-szociológiai tényre, miszerint nincs két egyforma gyerek

-lehetőség biztosítunk a tanultak életszerű alkalmazására, más, változó közegben történő kipróbálására, rögzítésére

A fenti pedagógiai elvek révén valódi választási lehetőséget kínálunk.

A terhelés és pihenés, a szellemi és fizikai igénybevétel egészséges arányainak megválasztása, például úgy, hogy - a tanári szabadság és felelősség révén – felbonthatók a militarista jellegű, kötött (45 perc óra, 10 perc szünet), esetenként mentálisan és fizikailag is káros foglalkozási formák keretei. Nem biztos, hogy 45 percig kell tartania egy órának, sokkal inkább addig, amíg a gyerekek figyelni, befogadni, gondolkodni képesek.  Döntse el a tanítónő, a tanár, hogy a gyerekek adott pillanatban meglévő mentális állapota szerint 35-40 perc után tovább viszi-e az órát, vagy éppen mozgásos, játékos tevékenységre ad lehetőséget a hátralévő 5-10 percben az udvaron, meghosszabbítva ezzel a két tanítási óra közötti pihenőidőt.

Az alapelvekből fakadóan elsődleges célunk egy gyermekközpontú, a társadalmi szükségszerűségnek megfelelő, szerethető közoktatási intézmény működtetése, mely szokásrendszerét, belső mentális környezetét úgy alakítja ki, hogy abban helye legyen:

-a hagyomány tiszteletnek, azaz mindent megtartani a múltból, ami nyugodt, kiszámítható, biztonságos életet teremt, ami az emberi viszonyokban a megértést, a kölcsönös jóindulatot és tiszteletet alapértékként kezeli

-ugyanakkor alkalmazkodni képes a modern, globalizálódó világ viszonyaihoz, s az egyéni érdekek képviselete, érvényesülése egyben az emberléptékű társadalom fejlődését, a társadalmi haladást is szolgálja.

További célok:

-         a 6-18 éves kor közötti iskolai lehetőségek egy intézményen belüli biztosítása

-         szakmaszerzési lehetőség többféle szakmacsoportban, ill. középfokú és felsőfokú tanulmányokra való felkészítés,

-         az országban egységesen érvényes, az iskolatípusra jogszabályokban megállapított követelményrendszer teljesítése

-         a személyiségfejlesztés, az általános műveltség megalapozása, a valós adottságokon, képességeken és érdeklődésen alapuló, hasznosítható tudás megszerzése.

-         Érettségi vizsga, művészeti szakközépiskolai szakvizsga, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga, szakiskolai bizonyítvány elérhetőségének biztosítása

-         Speciális, elmélyült ismeretek nyújtása a tanuló egyéni érdeklődésének, képességeinek és tehetségének megfelelő területeken- egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozási keretekben.

-         Társadalmi-gazdasági- szociológiai szükségszerűségek okán tanulóink személyisége legyen kreatív, innovatív, nyitott a világra, annak változásaira

-         Valódi képességeken, érdeklődésen nyugvó, az iskolában változó körülmények között edződött tartós, korszerű tudásuk birtokában legyenek képesek talpon maradni a piacgazdaság viszonyai között, s öntudatos, jogait ismerő és gyakorolni akaró felkészült állampolgárként legyenek képesek, eligazodni a társadalmi-közigazgatási bürökráci terepén

-         Olyan magatartás és gondolkodásmód kialakítása, melynek révén az egyén műveltsége és alkalmazható tudása által magabiztosan képviseli egyéni érdekeit, ám a jó erkölcs talaján tekintettel van szűkebb és tágabb környezete érdekeire is, azaz tevékenységével a társadalmi haladást, a társadalom egészének jólétét szolgálja. Olyan értékeket képvisel, melyek tekintettel vannak a haladó hagyományokra, a nemzeti identitásra, az emberi kapcsolatokban elengedhetetlen toleranciára, a pluralizmusra, az emberi méltóság tiszteletére.

-A társasági életben, a közéletben, a kommunikációban - azaz a társadalmi együttélés folyamatában- szükséges, a több száz éves, demokratikus európai normáknak megfelelő viselkedéskultúra, magatartás jártasságszintű megteremtése, a polgári társadalomba történő beilleszkedés, illetve az abban történő létezés természetessé, hatékonyabbá tétele érdekében. A lehetőségek és korlátok helyes arányának megítélése, az adott viszonyok közötti alkalmazkodás és felismerés képességének kialakítása, a komplexusoktól mentes társadalmi létezésre történő felkészítés.